A gyógyító jód
Lynne Farrow

Jegyzet: Jakus Szabolcs
Írta és szerkesztette: Vincze Zsuzsanna

Ez a könyv hatalmas űrt tölt be a táplálkozástudománnyal és életmóddal foglalkozó kiadványok univerzumában. Épp ezért, különösen fontosnak találjuk, hogy bemutassuk nektek. 

Kevesen vállalkoznak arra, hogy olyan megfoghatatlannak tűnő állapotokról beszéljenek, mint a krónikus fáradtság, agyi köd, pajzsmirigy problémák, emlőbetegségek, hiszen sok esetben még az orvostudomány sem jut konszenzusra velük kapcsolatban.

Az előszóban Dr David Brownstein tolmácsolásában olvashatunk arról, hogy Lynne Farrowt emlődaganattal diagnosztizálták, és mint minden újságíró, ő is tele volt kérdésekkel, ám nem kapott válaszokat, ezért kezdett bele a szervezete alaposabb megismerésébe. Ma már jól van, megtalálta a válaszokat is, ám azt tapasztalta, hogy a számos tévhit miatt rengeteg orvos nem tud arról, hogy a jód képében milyen lenyűgöző eszköz lehetne a kezükben. Sőt, a jód mára egy démonizált, veszélyesnek titulált elem, így az elmúlt negyven évben mintegy ötven százalékkal esett vissza az emberek átlagos jódszintje.

Bevezetés és előszó

Lynne arról számol be a bevezető fejezetben, hogy a jódhiány majdhogynem tönkretette az életét. Hosszú éveken át volt kínzó fejfájása, olyan mértékű agyi köddel élt, hogy a jogosítványát is elveszítette, mert rendszeresen áthajtott a piros lámpán, a krónikus fáradtság miatt rengeteget aludt, a munkáját is ott kellett hagynia, elhízott és még a daganatos betegséggel is meg kellett küzdenie.

Aztán hallott a jód pozitív hatásairól, innentől kezdve pedig minden információt gyűjteni kezdett róla, így például százötven éves recepteket is. Régen univerzális megoldásnak tartották a gyógyításban, konkrétan tizenötezer évre visszamenőleg találhatóak olyan feljegyzések, amik alga formájában említik.

A jód hanyatlása egy 1948-ban készült kutatáshoz vezethető vissza, ahol veszélyesnek titulálták.

Hosszas kutakodás után egy reggel Lynne bevett egy 50 mg-os Lugol tablettát. Döbbenetes élményt jelentett számára, mert úgy érezte, visszakapta önmagát, mintha az agyát hirtelen bekapcsolták volna, de furcsállta, hogy egy ennyire olcsó anyag mégis hogyan lehet ilyen nagy hatással a szervezetére. Ezek után rátalált Dr Abrahamre és Dr Brownsteinre, akik mind a jód jótékony hatásaival foglalkoztak, és próbálták meggyőzni kollégáikat, hogy ne utasítsanak el egy ilyen különleges anyagot. Rábukkant egy online fórumra is, ahol rengeteg pozitív esettanulmánnyal is találkozott. Azóta neki is rengeteg sikertörténetet küldtek már, és éppen ezért írta meg a könyvét, hogy még több emberhez eljusson a lehetőség. Nem szeretné orvosi tanácsok álruhájába öltöztetni a A gyógyító jódot, egyszerűen csak tájékoztatásnak szánja.

A jód, mint megoldás – Lynne útja

Már fiatal felnőtt korában sem érezte magát annyira jól, de ahogy átlépte a harminc éves kort, az állapota egyre súlyosbodott. A húszas éveitől kezdve gyakori fejfájással küzdött, később ez a kínzó jelenség állandósult. Az orvosok számos diagnózist felállítottak, de egyik sem bizonyult valósnak. Közben jó pár kilóval gyarapodott a testsúlya, állandóan fázott és folyamatosan éhes volt. A tünetek miatt elveszettnek érezte magát, főleg az után, miután egy orvos őszintén elmondta neki, hogy fogalma sincs mi okozza a problémáit, és mi eredményezne állapotjavulást, de a legtöbben egyáltalán nem vették komolyan a problémáját. Évről évre romlottak a tünetei, egyre fáradtabb lett és egyre nehezebben tudott emberek közé menni, hiszen az agyi köd az élet minden területére hatással van. Abszolút tanácstalan volt, hogy mihez kezdjen, egyszerűen ereje sem volt már tovább kutatni, így a sorsra bízta magát.

Az agyi ködnél is van rosszabb

Ami igazán padlóra küldte az a mellrák lesújtó diagnózisa volt. A halálfélelem és teljes tanácstalanság miatt sokszor az ember kérdezni és kételkedni is elfelejt, ám a sokkoló hír hallatán megnövekedett az adrenalin szintje, ami az agyi köd pillanatnyi enyhülését hozta el. Ekkor jött rá, hogy muszáj visszavenni az irányítást a teste és az élete felett. Ismét kutatni és kérdezni kezdett, valamint megtanulta, hogy mennyire ritka az információk ellenőrzése a modern orvoslásban.

A mellrák kutatástól a jódig

A berögzült paradigmák és lehetséges jogi következmények miatt az onkológusok és sebészek is tartják magukat a protokollokhoz, és sajnos egy pillanatig sem kételkednek az elődjeik megállapításaiban, nem kérdeznek és nem keresnek válaszokat. Lynne azzal próbálta segíteni őket, hogy létrehozta a Breast Cancer Choices alapítványt, aminek célja, hogy minden egyes információt kielemezzenek, ami a mellrákkal kapcsolatos.

Mivel az életéért küzdött, így nagyon motivált volt ebben.

2005-ben találkozott a jóddal az emlődaganatok gyógyításával kapcsolatban, Dr Cherry Tenpennynek hála. Az interneten minden egyes forrást, cikket, tudományos írást elolvasott a témában, ám nem volt nehéz dolga, mert igen kevés anyagot talált.

A jódmozgalom elindítója

2005-ben Dr Guy Abraham kiadott egy anyagot, amiben megkérdőjelezte a Wolff-Chaikoff hatást, ami az uralkodó paradigma volt ekkoriban.

Lynne megtudta, hogy Abrahamnek és a társának, Dr Flechasnek lesz egy előadása Los Angelesben. Gondolkodás nélkül átrepülte az országot, hogy meghallgassa őket. Hazatérve óriási lelkesedéssel osztotta meg a hallottakat a csoportjában, de eleinte őrültnek tartották. Ekkor bevette az első Lugol tablettáját, aminek köszönhetően a fentebb is említett azonnali hatásokkal szembesült. A vélekedés szerint akiknél ennyire drasztikus hatás jelentkezik, azoknál olyan súlyos jódhiány áll fenn, hogy szinte élőhalottak. Később, amikor emelni kezdte az adagot, a testsúlya rendeződni kezdett, elmúlt az ekcémája, ami egész életében kínozta és több cisztája is titokzatos módon felszívódott, a fázós végtagjai végre felmelegedtek és emelkedett a testhőmérséklete.

A bróm és a jódhiány

Ahogy gyűltek a kézzelfogható eredmények, úgy kezdték egyre többen komolyan venni a jódhiányt. 

Az 1970-es évek óta meredeken nő a népesség jódhiánya, ugyanis a hiányos táplálkozás mellett a bróm negatív hatást gyakorolt a jód szintjére. A brómdominancia elméletét később fejti ki, de magyarázatként szolgál arra, hogy miért nőtt drasztikus mértékben a krónikus beteg emberek száma, miért csökkent az IQ szint, miért szaporodnak gomba módjára a pajzsmirigy betegségek és az elhízásért sem biztos, hogy csupán a túlevés a felelős, hanem a bróm által okozott anyagcsere lassulás is.

A brómmal terhelt környezet valóban kövérré és butává tehet?

Röviden: igen. 

Lentebb hat pontban foglalom össze, hogy miből is áll manapság a brómmal terhelt környezet, és miért fontos, hogy a jóddal ellensúlyozzuk a hatásait.

  1. A brómtartalmú égésgátlók okozta mérgezettség aránya egyre nő, a probléma mértéke felér a globális felmelegedéssel.
  2. A brómtartalmú égésgátlók és növényvédő szerek okozta mérgezés aránya évről évre nő, így jó eséllyel pályázhatnak “az új DDT” címre. 

DDT: Magyarországon a ‘60-es években betiltott erősen mérgező növényvédő szer, ami az élő szervezetben felhalmozódik, így az élővilágra és emberekre is súlyosan káros. Olyannyira, hogy a később született nők mellszövetében is kimutatható a jelenléte!

  1. A jód a mérgező bróm biokémiai ellenszere, de idő kell neki, hogy kifejtse a hatását. 
  2. A brómmérgezés túl drasztikus dolog ahhoz, hogy rábízzuk a törvényhozás és bürokrácia rendkívül lassan őrlő malmaira az egészségünket. 
  3. Ha a pajzsmirigyet, melleket és egyéb szerveket érintő hormonális megbetegedések hátterében a jódhiány áll, akkor kimondhatjuk, hogy ennek hátterében pedig a brómdominancia áll.
  4. Végül Farrow arra biztatja olvasóit, hogy minél szélesebb körben terjesszék az ezzel kapcsolatos információkat, amik egyes esetekben létfontosságúak lehetnek.

Gyakran ismételt kérdések I.

Miért van szüksége a szervezetünknek jódra?

A jód egy létfontosságú mikrotápanyag, viszont a környezetünkben egyre nagyobb mértékben előforduló mérgek kiszorítják. Ilyenek például: a már említett bróm, növényvédőszerek, élelmiszer adalékok.

A táplálékkiegészítőben előforduló jód ugyanaz, mint amit az orvosok a szekrényben szoktak tartani?

Nem, az orvosok egy alkoholos formulát használnak, tehát nem belső használatra találták ki, így rendszerint meg is található rajta a mérgező hatást jelző ikon.

A táplálék-kiegészítés során használt jód alatt leginkább a folyékony Lugol oldatot értjük, illetve a tablettás formáját, az Iodoralt.

Miért éppen most lett ennyire felkapott a jód?

Mert néhány lelkiismeretes orvos végre vette a fáradtságot, és ellenőrizte a szakirodalom helytállóságát.

Hogyan használták a jódot a régi időkben?

1906-os orvosi feljegyzések alapján a jódot univerzális orvosságnak tartották.

Mire használták?

  • depresszió
  • ekcéma
  • elhízás
  • emlőfájdalom
  • érszűkület
  • golyva
  • gyomorfájdalom
  • higany, ólom és arzénmérgezés
  • hörgőhurut
  • tüdőgyulladás
  • köhögés
  • malária
  • mandulagyulladás
  • méhmióma
  • nemiszerveket érintő és hugyúti betegségek
  • nyirokcsomó duzzanat
  • petefészek ciszta
  • prosztata megnagyobbodás
  • reuma
  • skarlát
  • szifilisz

Nem elég, ha jódozott sót fogyasztok?

Az egyik legveszélyesebb tévhit az, hogy a finomított, jódozott só használata elégséges a megfelelő jód szinthez. A jód illékony vegyület, így mire a só eljut oda, hogy te beteszed a bevásárló kosárba, addigra nem sok marad benne, de annak a kevésnek is csak a 10 százaléka tud hasznosulni.

Ha sok halat eszek, akkor nincs szükségem jódpótlásra?

Ha közel 2 kilogram tengeri halat eszel naponta, akkor jó étvágyat! Mert hogy ennyit kellene elfogyasztani naponta a szükséges jód mennyiséghez, viszont ezzel tisztességes adag higanyt is beviszel a szervezetedbe.

Mit nevezünk jódhiánynak?

Nagy vita övezi a jódhiány és megfelelő jódszint meghatározását, így a jódpótlásban járatos szakemberek bizonyos tünetek meglétéből szoktak következtetni.

Nem 150 mikrogramm az ajánlott beviteli érték?

Az RDA (Recommended Dietary Allowance: Ajánlott Napi Tápanyagbevitel) értéket az alapján állapították meg, hogy a pajzsmirigynek mennyire van szüksége a golyva elkerüléséhez, viszont ez csak a minimum érték.

Hogyan lehet diagnosztizálni a jódhiányt?

Kezdetben úgy gondoltuk, hogy pusztán a pajzsmirigyre van jó hatással, mivel itt tárolja a szervezetünk, azóta viszont tudjuk, hogy minden egyes sejtünk tartalmaz jódot, így a pontos hatásmechanizmust még nem ismerjük. Egyetlen módja a jódhiány megállapításának, ha felsoroljuk a tüneteit, valamint hogy milyen állapotokban bizonyul hasznosnak a jódpótlás. A fejlődő országokban a golyva és a szellemi visszamaradottság vezető oka a jódhiány.

Milyen állapotokban bizonyul hasznosnak?

  • II-es típusú diabétesz
  • agyi köd
  • alacsony szexuális vágy
  • allergiák
  • bakteriális- és vírusfertőzésekkel szemben csökkent ellenállás
  • ciszták és csomók
  • depresszió
  • ekcéma
  • emlőfájdalom
  • fibrocisztás emlőbetegség
  • erekciós és spermatermelési problémák
  • fázósság
  • fertőzések
  • fibromialgia
  • reflux
  • hajhullás
  • hallásromlás
  • hegek
  • hüvelyi fertőzések
  • ínygyulladás
  • kimerültség
  • kognitív nehézségek
  • magas koleszterinszint
  • magas vérnyomás
  • nemi szerveket érintő herpesz
  • nyakfájdalom
  • pajzsmirigy problémák
  • petefészek problémák
  • pikkelysömör
  • prosztata megbetegedései
  • puffadt arc, súlytöbblet
  • szabálytalan menstruáció
  • száraz bőr
  • székrekedés
  • szemproblémák
  • szívritmuszavarok
  • termékenységi problémák
  • tüdőbetegségek
  • vetélés

A hiányállapot feltárásában érdekes lehet még a jódtelítettségi teszt elvégzése is. Erről bővebb információt a Jódpótlás tudományos alapokon Facebook csoportban találsz, ahol készséggel segítenek benne.

Gyakori kérdések II.

Mi a legmegfelelőbb adag?
A legtöbb ember tapasztalati úton határozza meg a számára legjobb adagot, ritkábban szakember segítségével.

Egyszerre vegyem be az adagomat, vagy osszam el a nap folyamán?
A legtöbben reggel szereti bevenni a jódot, mert az a tapasztalat, hogy megnehezíti a pihenést, így viszont nem zavarja az alvást.

Ha a jód annyira hatásos baktériumölő, akkor nem fogja elpusztítani a bélrendszerben élő jótékony baktériumokat is?
Nem, hiszen az emésztőrendszer első felében szívódik fel, így a vastagbélben lévő baktériumokat nem bántja.

Jód tinktúrát szedhetek?
NEM!

Betadinet?
NEM!

Povidont?
NEM!

Szükségem van jódra, ha eltávolították a pajzsmirigyem?
Igen, szükség van rá.

Pajzsmirigy gyógyszert szedek. Nem fogja a jód gátolni a hatását?
A jódpótlásban járatos szakemberek eddig nem tapasztaltak ilyet.

Kiborult a Lugol oldat a konyhapultra. Hogyan lehet eltüntetni a foltot?
C-vitaminnal tudod feloldani.

Gyakori kérdések III.

Mi az orvosok álláspontja a jóddal kapcsolatban?
A legtöbb orvos ötven évvel ezelőtt még számos betegnél alkalmazta, viszont a legtöbb manapság praktizáló doktor az egyetemen már azt tanulta, hogy a jódtól félni kell.

Miért nem tudnak az orvosok a jódról?
Mert nem vett részt integratív orvoslásban, mert a jód túl olcsó, nem lehet szabadalmaztatni, mert még mindig hisz a régen megcáfolt Wolff-Chaikoff elmélet tudománytalan következtetéseiben.

Hogyan kezdjek bele a jódpótlásba?
A jódprotokoll szerint:

  • 300-600 mg magnézium
  • 200 ng szerves szelén
  • 3000 mg C-vitamin
  • 500 mg B3-vitamin
  • 100 mg B2-vitamin naponta kétszer (a B3 és B2 helyett alternatívaként szedhetünk ATP Cofactors nevű terméket is, naponta kétszer egy tabletta)
  • 1/2 teáskanál só naponta az ételekkel
  • ¼ teáskanál só naponta kétszer fél deciliter vízben feloldva

Bővebb információért látogass el a Jódpótlás tudományos alapokon nevű Facebook csoportba.

Étkezés közben vegyem be a jódot?
A legtöbb ember étkezés közben veszi be, ám az Iodoral tablettát épp azért készíteték, hogy étkezés előtt is lehessen alkalmazni.

Melyik napszakban vegyem be?
Reggel érdemes, mert energizál.

Milyen mellékhatásokkal jár a jódszedés? Hogyan szabaduljunk meg a kezdeti mellékhatásoktól?
Méregtelenítési tünetek jódpótlás során:

  • agyi köd
  • aknészerű bőrtünetek
  • arcüregi fájdalom
  • bizsergés a kezekben vagy a lábakban
  • bőr repedezettsége
  • cseresznye-angómia
  • depresszió
  • fémes szájíz
  • fokozott nyáltermelés
  • hajhullás
  • hasmenés
  • hormonális változások
  • húgyúti görcsök, gyakori vizeletürítés
  • irritáltság
  • kábultság
  • kiütés (bromoderma)
  • láb- és csípőfájdalom (ízületi gyulladás-szerű)
  • lábrángás
  • látásbeli változások
  • letargia
  • mellérzékenység (átmeneti tünet)
  • nyelési rendellenesség
  • orrfolyás
  • sötét gondolatok
  • száj- és nyelvfájdalom, repedezés
  • szájszárazság
  • székrekedés
  • szemhéjrángás
  • szokatlan álmok
  • szokatlan szagú, illetve színű vizelet
  • szorongás
  • testszag (a bróm görögül bűzt jelent)
  • túlzott érzelmesség
  • vesefájdalom

Először a sós vizes ivókúrával érdemes próbálkozni ilyenkor, majd csökkentsd a jódadagot, aztán fokozatosan emeld meg újra, illetve szakaszos adagolással is próbálkozhatsz.

A világ legősibb orvosságának újrafelfedezése

Honnan jön a jód?

Dr Brownstein a jódot leginkább félreértett tápanyagnak nevezi. A régi Merz Kézikönyvben, az 1800-as években a jód volt a leggyakrabban alkalmazott daganatellenes gyógyszer, és használata kiterjedt a tüdőbetegségekre, golyvára, sőt, még a szifiliszre is.

A jód története dátumokban:

Kr.e. 15000: Monte Verdében egy régészeti feltárás során “orvosi kunyhó” maradványait találták meg, benne moszatokból készült gyógyszerekkel.

Kr.e. 2700: A kínai Pen Cao, a híres gyógynövényes kézikönyv leírja a moszatok használatát golyva és daganatok esetén.

Kr.e. 1550: Az egyiptomi orvosi emlékek egyike, az Ebers-papirusz az algák használatát említi mellrák esetén.

Kr.e. 460: Hippokratész, a modern orvostudomány atyja algákat ajánl golyva esetén.

Kr.u. 100: Idősebb Plinius természettudós, ügyvéd és filozófus égetett moszatokat ajánl golyva kezelésére.

Kr.u. 400: Ke-Hung kínai orvos algákat használ golyva ellen.

Középkor: Avicenna és Galenus filozófus-orvosok moszatokat ajánlanak.

1779: Egyesült Királyság, a Coventry Remedy piacra dobja az égetett “szivacs” alapú titkos összetevőkből álló készítményét, amely később rendkívül sikeressé vált.

1811: Bernard Courtois felfedezi a jódot, mint új elemet, miközben éppen puskaport próbál előállítani moszatokból.

1813: Az új elem létezését Humphrey Davy is megerősíti, és bejelenti, miután egy kis vita alakul ki.

1829: John Lugol francia orvos kidolgozta a róla elnevezett oldatot, ami 5 százalék jódból, 10 százalék kálium-jodidból és desztillált vízből áll. Eredetileg a tüdőbaj gyógyítására használták, később univerzális gyógyszerré vált, az orvoslás svájci bicskája lett. 

Az 1800-as évek végén víztisztításra és jó néhány betegség kezelésére használták.

A teljesség igénye nélkül:

  • bénulás
  • nyirokcsomó gyulladás
  • könnymirigy gyulladásra
  • siketség
  • gerincferdülés
  • csípőízületi betegségek
  • szifilisz
  • akut gyulladások
  • köszvény
  • üszkösödés
  • vízkór
  • karbunkulus
  • körömgyulladás
  • fagyás
  • égés
  • krupp
  • hurut
  • asztma
  • fekélyek
  • hörgő hurut

Az 1800-as évek végén rengeteget használták az orvosok, volt is egy mondás a kálium-jodidról: Ha nem tudod hol, miért és mi, a megoldás K és I!

Az amerikai polgárháború idején a konföderációs katonák hordtak maguknál jódot víztisztításra, és a higiéniai nehézségek miatt kialakult problémák orvoslására, de lőtt sebeknél is nagy hasznát vették.

A só jódozására 100 évet kellett várni. Jean-Baptiste Boussingault vetette fel az ötletet 1831-ben, de 1924-ig kellett rá várni, hogy ez meg is valósuljon Dr David Marine jóvoltából az Egyesült Államokban, ennek következtében pedig 1934-re a golyva előfordulása visszaesett.

Mennyit jelent 15 pontinyi IQ különbség?

Népegészségügyi dolgozók olyan eldugott helyekre látogattak el, ahol a szellemi visszamaradottság kétségbeejtő méreteket öltött. Találtak olyan embert, akinek az IQ-ját ötven körülire becsülték. A jódhiány miatt annyira visszamaradott volt, hogy azt sem tudta miért kellene ruhát hordania. Elkezdték nála a jódpótlást, ezután képes volt megtanulni, megérteni az alapvető dolgokat, sőt, még állást is kapott rakodómunkásként.

India például annyira komolyan veszi a jódozott só ügyét, hogy valakit azon kapnak, hogy jódozatlan sót szállít vagy forgalmaz, akkor bebörtönzik.

Ki lopta el a jódot az orvosságos szekrényemből? – avagy a Wolff-Chaikoff hatás.

A második világháború után, amikor elterjedtek az antibiotikumok, a jód egyre inkább háttérbe szorult fertőző betegségek esetén. Dr Abraham a Farkast kiáltottak című cikkében ki is fejti, hogy “ki lopta el”. A Wolff-Chaikoff publikáció 1948-ban jelent meg, ami után az orvostársadalom kételkedés, további vizsgálatok nélkül és az elődeik tapasztalatát figyelmen kívül hagyva elhitték. Érdemes ízlelgetni egy kicsit ezt a gondolatot.

1969-ben Wolff megismételte a kísérletét, immár embereken. Érdekesség, hogy soha senki nem ellenőrizte a tanulmány hitelességét, vagy próbálta azt megismételni! Mindezek ellenére a javaslat, miszerint a jódpótlás kerülendő, bekerült az orvosi tankönyvekbe.

Dr Abraham rámutat arra, hogy a tanulmány írói hibás következtetést vontak le, ahogy a jóddal foglalkozó egyéb orvosok, valamint a felhasználók tapasztalatai is erre mutatnak rá.

Egyre inkább leáldozóban van a szerzőpáros tevékenykedésének káros hatása, ám a paradigmaváltásra még várnunk kell.

Lynne-ben felmerült a teljesen jogos kérdés, miszerint ha a jóddal kapcsolatban ekkorát tévedett az orvostudomány, akkor vajon milyen nagy tévedések lehetnek még?

Ki lopta el a jódot az ételeimből?

2000-ben egy kutatás során a vizsgált személyek vizeletében fele annyi jódot találtak, mint 1971 és 1974 között. 1972 után a jód eltűnt a kenyérből az Amerikai Egyesült Államokban. Azért tették le a voksukat inkább a brómra, mert az hatékonyabban javítja fel a lisztet, így szebb kenyeret lehet vele sütni.

Hiába eszünk jódozott sót, egyszerűen nem tudunk annyit enni belőle, hogy megfelelő mennyiségű jód kerüljön a szervezetünkbe, hiszen mint korábban említésre került, a jelentős része elpárolog, a szegényes maradéknak pedig mindösszesen 10 százaléka képes hasznosulni. 1 gramm jódozott só  átlagosan 0,075 milligramm jódot tartalmaz, ezt azonban a gyárban mért adatok alapján mondják. Amikor megveszed, ennek már csak a felét rejti, és amikor kibontod, még több illan el, konkrétan 20-40 nap alatt 0,01 milligrammra redukálódik a jódtartalom.

Hogyan tovább a gyógyító jód után?

A szerző arra invitál mindenkit, hogy tájékoztassák embertársaikat a jódról, brómról, adják tovább a könyvét, csatlakozzanak a jódpótlással foglalkozó csoportokhoz, fórumokhoz, kampányoljanak az ajánlott napi jódmennyiség emeléséért, hiszen jelenleg nagyon kevés és rombolják le a tévhiteket. 

Érdekességek

Jódtelítettségi teszt

24 órás jódtelítettségi teszt: Ez annyit tesz, hogy a vizsgálat előtt bevett 50 miligramm jódból mennyi mutatható ki később a vizeletben. A jóddal foglalkozó orvosok szerint 90% alatt a páciensnek jódpótlásra van szüksége. 

A “iodine” szót 2012 szeptemberében 1 220 000 alkalommal írták be a Google keresőjébe. A WHO úgy említi a jódhiányt, mint a szellemi visszamaradottság legkönnyebben megelőzhető okát, de az egyre gyakoribb autizmussal is kapcsolatba hozták. A pajzsmirigy és prosztata betegségek száma is jelentősen nőtt a brómmal terhelt idők óta. Konkrétan a pajzsmirigyrák előfordulási aránya 182 százalékkal lett magasabb 1975 és 2005 között, a mellrák előfordulási aránya szintén döbbenetes mértékben megnövekedett; ma már szinte nincs olyan ember, akinek az ismeretségi körében ne fordult volna elő.

Brómdominancia

A bróm lényegesen jobban tud kapcsolódni a receptorokhoz, emiatt képes kiszorítani a jódot a szervezetből. Ugyan az Európai Unió országaiban a kenyér nem tartalmaz brómot, viszont az ivóvízben, fogkrémekben, szájvizekben, égésgátlókban, vízfertőtlenítőkben,öblítőkben, krémekben, kozmetikai termékekben is megtalálható.

A bróm ezer arca:

  • 2-brómetán
  • 5-bromoftalid-5
  • acetil-bromid
  • allil-bromid
  • benzil-bromid
  • cianoftalid
  • etil-bromid
  • etilén-dibromid
  • N-bromosuccinimid (NBS)
  • N-butil-bromid
  • N-propil-bromid
  • szulfonsav-nátrium-só
  • benzalkónium-klorid
  • hexadecil-trimetil-ammónium-bromid
  • centrimónium-bromid
  • 1hexadecanaminium, n,n,ntrimethyl, bromide
  • bromide 1-hexadecanaminium, n, n, n-trimethyl
  • cetab; cetyl trimethyl ammonium bromide
  • hexadecyltrimethylamine bromide
  • n, n, n-trimethyl-bromide 1-hexadecaminium
  • n, n, n-trimethyl-1-hexadecanaminium bromide
  • rimethylammonium bromide
  • myrtrimonium-bromide
  • tetradonium-bromide

Brómalapú vegyi anyagok egyéb elnevezései a címkéken:

  • 1 bromo 3 chloro propane
  • 1 bromo pentane
  • 1,3-dibromo propane
  • 1,3-dibromo-5,5-dimethylhy dantoin
  • 1,4 dibromo butane
  • 2 bromopropionic acid
  • 4 bromo toluene
  • ammonium bromide
  • bromo acetyl bromide
  • bromo anisole
  • bromo benzene
  • iso butyl bromide
  • isopropyl bromide
  • m-bromo aniline
  • m-bromo nitro benzene
  • methyl bromide (chloropicrin)
  • ortho bomo benzonitrile
  • ortho bromo benzoic acid
  • para bromo benzo nitrile
  • para bromo phenol
  • phosphorus oxybromide
  • phosphorus tribromide
  • potassium bromide
  • propionyl bromide
  • pyridine hydrobromide
  • tetra bromo phthalic anhydride

Utószó

A helyes jódpótlás ugyan nem egyszerű, gyakran megesik, hogy vissza kell lépni egyet, néha pedig macerásnak tűnik, de hosszú távon esszenciális fontosságú, hogy a brómmal terhelt világunkban mindent megtegyünk azért, hogy a toxinok helyét átvegyék a jótékony jódmolekulák.

Számomra – a jód esetében is . döbbenetes és dühítő, hogy az orvoslásban, a tudományos világban ekkora hiba megengedhető, és évtizedeken át senki nem veszi a fáradtságot, hogy ellenőrizzen egy állítást. Ahogy Lynne-ben, úgy bennem is ott üvölt a kérdés, hogy vajon hány ilyen óriási tévedés ténye lappang még a háttérben? Hány lelkiismeretes tudóst nevetnek ki ma is, akik mernek kételkedni, kérdezni, utánamenni egy-egy “tudományos ténynek” és felszólalni ellene? 

Sajnos utólag ezen már nem változtathatunk, de sokat tanulhatunk belőle: kételkedj, kérdezz, kutass!