Könyvszöveg

Dr. Sylvia Tara – A zsír titkos élete Könyvszöveg

A zsír titkos élete: Dr. Sylvia Tara

Dr Tara biokémikus, az USA legjobb egyetemein tanult, a világ legnagyobb biokémiai vállalatánál dolgozott, mégis egész életében küzdött a testsúlyával. Erősen hízékony volt, állítása szerint egy szelet sütemény után képes volt egy kilogrammot hízni. Ismerős a jelenség?

A zsír titkos élete című könyvében Sylvia a tudomány segítségével tárja fel az okokat, és veszi górcső alá a testzsír funkcióit szervezetünkben. Milyen tényezők játszanak szerepet valójában az elhízásban? Valóban mi és a rossz döntéseink tehetünk róla, vagy a háttérben egyéb tényezőkre is bukkanhatunk?

A könyv elején górcső alá veszi, hogy a történelem során hogyan tekintettek a testzsírra. A bőség jeleként tartották számon, konkrétan 1878-ban volt egy magazin, aminek a címe az volt: Hogyan legyünk ducik? Az orvosok is a néhány kilogrammos túlsúlyt javasolták, hogy betegség esetén legyen miből fogyni. 1918 körül kezdett ez változni, amikor megjelent a Diet and health című könyv Lulu Hunt Peters tollából. 2 millió példányban kelt el, ez volt az első egészséggel kapcsolatos bestseller. Érdekességként megemlíti, hogy ekkoriban a dohányzást étkezés helyettesítőként javasolták.

Sylvia azzal zárja a felejetet, hogy a fogyás nem csupán kalóriadeficitről szól, ennél sokkal bonyolultabb, ezért minél jobban meg kell ismernünk a szervezetünket a sikerhez.

A testzsír fontosságáról

Egy történeten keresztül mutatja be, hogy mennyire fontos a megfelelő mennyiségű testzsír.

Christina történetét ismerhetjük meg, aki egy rendellenesség miatt tinédzser korától kezdve képtelen volt a zsírraktározásra, így a vérében a triglicerid, koleszterin és glükóz szint az egekben volt, folyamatos éhség gyötörte, semmi ereje, energiája nem volt, illetve a testén számos zsírcsomó jelent meg, ami komoly fájdalommal és szégyenérzettel, szorongással járt. A lipodisztrófiás lány már csak vegetált, amikor egy kísérleti gyógyszert adtak neki. A kezelés hatásos volt, így a lány újra képes lett a zsírraktározásra, ennek köszönhetően pedig felépült.

Barna, bézs és fehér. Mi az?

A zsírok típusait ismét egy történeten keresztül ismerhetjük meg.

Ez egy koraszülött csecsemőről szól, akiről hiába gondoskodtak, nem fejlődött. Számos vizsgálat után rájöttek, hogy a testében túl sok barna zsír van, ami az anyagcsere szabályozásában játszik kulcsszerepet. A barna zsír több szempontból is jobban hasonlít az izomszövetre, mint a fehér zsírszövetekre, így például a működésében: hőt termel, ezáltal pedig kalóriát éget. Az újszülöttekben eleve magasabb mennyiségben van jelen, mint a felnőttekben, ám a szóbanforgó újszülött esetében extrém mennyiségről volt szó, így a szervezete túl sok kalóriát égetett el, ami miatt sajnos életét vesztette 3 éves korában, mindössze 2,5 kilogrammos testsúllyal.

Ezeken a történeteken keresztül is láthatjuk, hogy a zsír esszenciális szerepet tölt be a szervezetünkben, így érdemes a róla való gondolkodásunkat is ehhez igazítani, és törekedni egy egyensúlyi állapot fenntartására.

Néhány további ok, amiért érdemes törekedni az optimális testzsír fenntartására:

Sejtmembrán. Minden egyes sejtünket sejthártya borítja, ami lipidekből épül fel.

Vitaminok. Elégséges testzsír nélkül, vagy zsírszegény étrend esetén vitaminhiány alakulhat ki.

Hormonális egészség. A megfelelő mennyiségű testzsír elengedhetetlen az egészséges hormonrendszerhez, nélküle reprodukciós képességünket is elveszítjük.

Energia. Testzsírunk jelentős szerepet játszik az energiatermelésben, nélküle krónikus fáradtság alakulhat ki.

Szigetelés. Nem véletlen emlegetik biopulcsiként, ugyanis szigeteli a testünket, létfontosságú a testhőmérséklet szabályozásában.

Fizikai védelem. A zsír ütéscsillapító párnaként veszi körül szerveinket, egyes csontjainkat, ízületeinket, így csökkentve a sérülések mértékét.

Esztétikum. Ízlés kérdése persze, de a megfelelő mennyiségű testzsír hozzájárul a formás test eléréséhez.

Mi az a TNF-alfa?

“A szisztémás gyulladásos válasz szabályozásában központi szerepet játszó gyulladást serkentő citokin, melyet elsősorban az aktivált falósejtek (makrofágok) termelnek.”

A túlsúlyos emberekben jelentősen emelkedett a szintje, így folyamatosan aktiválja az immunrendszert, beleavatkozik az inzulin termelésbe és a sejtek inzulin érzékenységébe is, ezzel pedig inzulinrezisztenciát, majd cukorbetegséget okoz.

A könyv egy indiai kislány történetén keresztül mutatja be, hogy egyes gének is közre játszanak az elhízásban. Mert hogy van olyan genetikai betegség, amikor a szervezet kevesebb leptin hormont termel, vagy egyáltalán nem képes rá.

A szerző felhívja a figyelmet az elhízás paradoxonra, ami azt takarja, hogy aki már átesett egy szívleálláson, annak nagyobb az esélye a túlélésre, ha valamivel magasabb a testzsírja.

A negyedik fejezet az úgynevezett egészségesen elhízottakra hívja fel a figyelmet. Akik bár túlsúllyal küzdenek, a laboreredményeik normálisak, és nem produkálnak semmilyen betegséget. Ezekre a legjobb példa a szumósok, akik nagyon magas testzsírral rendelkeznek, még sincs semmilyen rendellenességük. Vagy talán mégis. Ők kevesebb belső -tehát visceralis- zsírt tárolnak és több külső -tehát bőr alatti- zsírt, mivel “egészséges” ételeket esznek és sokat mozognak. De ahogy felhagynak az élsporttal náluk, is jelentkeznek a problémák.

A zsírleszíváson átesett embereknél sokkal veszélyesebb lesz, ha újra elhíznak, mivel nem a bőr alá kerül vissza a zsír, hanem a belső szervek köré, ami fokozza a gyulladásokat ezért érdemes lehet ezt többször is átgondolni, mielőtt ilyen drasztikus beavatkozásra adná a fejét az ember.

A második részt az SMAM-1 vírussal indítja, amit elsőként csirkékben mutattak ki. Ezt a vírust összefüggésbe hozták az elhízottakkal, mert akiben ez megtalálható, annak magasabb a testzsír százaléka. Sajnos nem tudják, hogy ez miként befolyásolja ezt a folyamatot.

A következő célpont a mikrobiom, ami az elmúlt években egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Kutatók megállapították, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik az egészségünkben, az optimális testsúly elérésében, mint gondoltuk volna: befolyásolja az éhségérzetet, a táplálékból felvett tápanyagok mennyiségét, az érzelmeinket, idegrendszerünk, immunrendszerünk működését.

A nőkre külön is kitér, mivel eleve magasabb a testzsírjuk és többet is raktároznak, illetve alacsonyabb kalóriabevitelre van szükségük. Felsorolja mik azok a tényezők, amik befolyásolják ezt (izomtömeg, hormonok és más egyéb tényezők). Illetve, hogy a lányoknál a pubertáskor részét képezi, hogy megnő a testzsír százalékuk. A nők jobban tudják hasznosítani a meglévő testzsírjukat, mint a férfiak, ezért is tárolnak belőle többet. Illetve a ghrelin hormon intenzív edzés után magasabb a hölgyekben, mint a férfiakban.

Dr Tara kitér az ösztrogén-szerű anyagok (xenoösztrogének) hormonrendszerre gyakorolt hatásaira is.

Xenoösztrogének. A xenoösztrogének olyan kémiai vegyületek, amiket a vegyipar állít elő, és azok az emberi szervezetbe kerülve a női nemi hormonhoz, az ösztrogénhez hasonlóan viselkednek, ezzel pedig befolyásolják a hormonális rendszer természetes működését.

Jelen vannak a műanyag tárgyakban, fehérített papírtermékekben, kozmetikai-, tisztálkodó- és takarítószerekben, mosási adalékanyagokban, gyógyszerekben, de még a gyerekjátékokban és egyes élelmiszerekben is. Elkerülésük lehetetlen, ám érdemes törekedni rá, hogy minimalizáljuk őket az életünkben.

Ezek az anyagok a hormonrendszeren keresztül okoznak elhízást, a férfiaknál akár a tesztoszteron szintet is csökkenthetik, ezzel fokozva a súlygyarapodást.

Az utolsó részben a megoldásokat keresi, leginkább a saját életéből hoz fel példákat, amivel neki sikerült elérni és fenntartani az optimális testsúlyt.

Itt én megjegyzem, hogy az író nem látja a fától az erdőt. Lehet, hogy jó kutató és az előző fejezeteket nagyon jól összeszedte, de ő maga csak úgy tudott lefogyni, hogy kevesebb mint 1000 kalóriát evett, és napi 45 perc vagy több HIIT edzés végzet, ami enyhén szólva túlzás. A viszonyítás kedvéért egy 1-3 éves kisgyermeknek napi 1000-1400 kcal-ra van szüksége.

A könyv konklúziója, hogy amit elméletben tudsz, azt gyakorlatban is tudni kell hasznosítani, nem szabad a végletekbe esni, minden téren az optimalizálásra kell törekedni és érdemes ismerni a lehetséges buktatókat.

Hivatkozások a könyvből:

Vissza: Könyv

Következő Könyv tartalom