Könyvszöveg

Szendi Gábor – Immunerősítés belülről Könyvszöveg

Szendi Gábor: Immunerősítés belülről

2020-ban felborult az életünk. Számos ember veszített el valakit, lett munkanélküli, magányosodott el, vagy épp azokat a dolgokat kell nélkülöznie, amik örömforrások voltak számára. Azt hiszem nem volt még aktuálisabb az immunerősítés témája, hiszen bármikor kialakulhat hasonló helyzet, mivel sokak immunrendszere és egész szervezete nagyon távol áll az egészségestől, sőt, a felnőtt lakosság legalább 60%-a esetében egyenesen katasztrofális.

Ez a könyv főleg laikusoknak íródott, akik anélkül kívánják megérteni a szervezetüket, hogy mélyen beleásnák magukat a biokémia csodálatos világába. Azaz közérthetően, logikusan ismertet, ám az evidence base szerelmesei is kapnak jó 30 oldalnyi hivatkozást.

A civilizáció hatásai

A könyv első részét a szerző a problémafelvetésnek szenteli, hogy a civilizációnk milyen hatást gyakorol a szervezetünkre, hogy milyen mértékben megnövekedett a civilizációs betegségekben szenvedők köre.

Ugyan nőtt a várható élettartam, ám az a 10-15 év amit nyertünk, krónikus betegségek árnyékában telik el. A természeti népeket vizsgálva már más a helyzet. Ők ugyan valamivel rövidebb ideig élnek, ám azokat az éveket aktívan, jó egészségben töltik el.

A túlsúly nem esztétikai kérdés

Az orvostudomány egészségügyi problémaként tartja számon az elhízást (obezitás), hiszen esetében nagymértékben megnő a halálos szívesemények, daganatos megbetegedések kockázata. Egy kutatásban 1,2 millió nőt vizsgáltak 7 éven át. Az elhízott csoportba tartozóknál háromszor valószínűbben alakult ki endometriális daganat, vesedaganatra és leukémiára nézve ez az érték pedig 50%. A súlyosan elhízottak esetében 200%-kal nagyobb az esély a bármilyen okból bekövetkező halálozásra.

Az egészség egyik alapfeltételének véli Szendi az optimalizált testsúlyt, mert a túlsúly káros hatásaitól a marékszámra szedett vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, étrend kiegészítők sem tudnak megvédeni senkit.

Magyarország a negyedik legelhízottabb országnak számít. A felnőtt! lakosság 30%-a elhízott, 30%-a pedig túlsúlyos. Mindemellett pedig a gyermekek körében is rohamosan terjed az elhízás, konkrétan egyre több gyermeknél diagnosztizálnak inzulinrezisztenciát, vagy kettes típusú diabéteszt. Az obezitás nagy mértékben károsítja szerveket, így az immunrendszert is, viszont a vércukorszint rendezésével és a testsúly optimalizálásával nagyon sokat tehetünk a védekezőképességünk javításáért.

Az egyik központi problémaként a szervezetben jelenlévő gyulladásokat jelöli meg, amit az elhízással hoz összefüggésbe, hiszen a C-reaktív protein emelkedett szintje a metabolikus szindróma alapját képezi.

Mi is az a metabolikus szindróma?

Az író szerint a következő szempontrendszer alapján megtudhatjuk, hogy érintettek vagyunk-e:

-hasi kerület férfiaknál 102 centiméternél, nőknél 88 centiméternél nagyobb

-vér trigliceridszintje magasabb, mint 1,7 mmol/l

-ha a nyugalmi helyzetben mért vérnyomás nagyobb mint 130/85 Hgmm

-ha az éhgyomorra mért vércukorszint nagyobb, mint 5,6 mmol/l

-ha a HDL szintje férfiaknál kisebb, mint 1 mmol/l, nőknél kisebb, mint 1,3 mmol/l

Figyelem! A fentiek nem pótolják a szakorvosi konzultációt és teljeskörű kivizsgálást! Ha felmerül benned a gyanú, hogy érintett vagy, akkor fordulj a kezelőorvosodhoz!

Ha ezekből három teljesül, akkor több mint valószínű, hogy mi is bele tartozunk ezen csoportba.

Viszont fontos tudni, hogy a metabolikus szindrómának nem alapfeltétele a túlsúly, nem az elhízás szinonimájaként értendő, hiszen normál testsúllyal rendelkező embereknél is kialakulhat. A szindrómát alkotó betegségek egyszerűen a nyugati táplálkozás következményeit mutatják.

A metabolikus szindróma elnevezés több betegséget foglal magába, ezek a következők:

-magas vérnyomás

-daganatos megbetegedés

-IR (inzulinrezisztencia)

-máj elzsírosodása

-szívbetegség

-demencia

-cukorbetegség

Szendi azt mondja, hogy a krónikus, rendszerszintű gyulladást is fel kellene venni a szindrómát alkotó megbetegedések listájára, hiszen mára kirajzolódott, hogy ez képezi az alapját.

Megoldásként az életmódváltást helyezi a fókuszba, ami röviden: a tipikus nyugati életmód kerülése.

Kifejti, hogy a földművelésre való áttérés óta eltelt 5-6 ezer év az evolúciónkban csak egy pillanatnak számít, ennyi idő alatt a szervezetünk nem volt képes megfelelően alkalmazkodni az új életmódhoz. Mindössze néhány évtized telt el azóta, hogy drasztikusan megváltozott a nyugati táplálkozás, azaz előtérbe kerültek a növényi olajok, gabonák, finomított és gyorsan felszívódó szénhidrátok és az ultra feldolgozott élelmiszerek.

Az életmódunk egyéb tényezői is jelentősen eltérnek az évmilliók során megszokottól, így például sokkal kevesebbet vagyunk a szabadban, még kevesebbet mozgunk, a mesterséges fényforrásokkal pedig felborítottuk a természetes bioritmusunkat.

Mindezek tükrében a depressziót, szívbetegségeket, autoimmun betegségeket, prediabéteszt, kettes típusú diabéteszt, Alzheimer kórt, mint hármas típusú cukorbetegséget is részletezi.

Mire gondol pontosan Szendi doktor?

-magas szénhidrát fogyasztás kerülése (főleg a gabonafélék és a cukrok)

-a felborult omega-6:omega-3 arány helyreállítása

-a helyes vitamin és ásványi anyag bevitel, ezek hiányának veszélyei (ezekről részletes információkat ad, hogy miket, mivel és hogyan érdemes pótolni)

Szóba hozza Ancel Keyes adathamisításait is, azt, hogy a tudományt alárendelte a gazdasági és önös érdekeknek, ezzel pedig a táplálkozástudomány legutáltabb alakja lett. Ha érdekel a téma, akkor John Yudkin Édes-vészes cukor című könyvében olvashatsz róla.

Nem csak a cukorfogyasztás propagálását köszönhetjük Keyesnek, hanem a koleszterin mítoszt is. Valójában soha nem sikerült bebizonyítani, hogy a kardiológiai megbetegedéseknek köze lenne az emelkedett koleszterin szinthez. Sőt! Világossá vált, hogy minél magasabb a szintje, annál tovább él az ember. A kardiovaszkuláris megbetegedések fő oka az érfal gyulladása, emiatt rakódnak le plakkok. Sajnos a mai napig él az a tévhit, miszerint: ami emeli a koleszterint, az ártalmas, ami csökkenti, az jótékony.

A növényi olajokon túllépve beszél a fruktóz káros hatásairól is, amit többnyire cukros üdítőkkel, gyümölcslevekkel viszünk be. Vizsgálták, hogy ezek fogyasztásával arányosan nő a CRP, IL-6 és a TNF-alfa gyulladásfaktorok szintje. Egy grafikont is mutat nekünk a könyvben, ami azt ábrázolja, hogy a fruktóz mennyivel jobban emeli a gyulladásszinteket, mint más cukrok. Egy pohár fruktózt tartalmazó üdítő elfogyasztása két órára is megemeli a CRP szintjét a vérben. Egyetlen. Pohárka. Üdítőital.

Az omega 3:omega 6 arány következményeit konkrét számokkal és az eddigiekhez hasonló precizitással ismerteti Szendi, amik hasonlóan sokkolóak. Érdekességként megemlíti, hogy Grönlandon a szívbetegségek gyakorlatilag ismeretlenek, ahogy a növényi olajok is.

A különböző vitaminokat részletekbe menően mutatja be, ahogy egyes betegségekkel való kapcsolatukat is kivesézi kutatásokkal alátámasztva.

Illetve ismerteti a mitokondriumok működését, és hogy lényegében minden tápanyag azt szolgálja, hogy ezek minél hatékonyabban és minél több energiát állítsanak elő a sejtekben. Véleménye szerint életmódunknak első sorban a mitokondriumaink működésének javítását kell támogatnia. A fejezet végén sorra veszi mindazon mikrotápanyagokat, melyek hozzájárulnak a sejtszintű anyagcserénk javításához.

COVID-19

A következő fejezetben kitér korunk legújabb problémájára, a COVID-19-re. Számos kutatás igazolta, hogy első sorban az előzőleg felvázolt betegségek és helytelen táplálkozási, életmódbeli gondok miatt lett ilyen veszélyes az emberiség számára. A legtöbb ember, aki belehalt a fertőzésbe, rendelkezett legalább egy vagy több betegséggel a meatabolikus szindrómát alkotók közül, vagy valamilyen hiányállapot állt fenn, például a D-vitamin hiány. Az összefüggéseket részletesen vázolja.

Rámutat arra, hogy minden fertőzés, sérülés emelkedett gyulladás szinttel jár, ám ha ezek a faktorok alapból is magasak a krónikus szisztémás gyulladás miatt, akkor magának a fertőzésnek sokkal súlyosabb lesz a kimenetele. Ennek alátámasztására statisztikákat is elénk tár, melyek a H1N1 járvány példáján keresztül mutatják be a fentieket.

Kitér a jó gyulladásra is, ami az immunrendszerünk azonnal reakciója a betolakodókra, sérülésekre. Ilyenkor a mozgósított immunsejtek a károsodott szövetekhez sietnek, majd ott megkezdik a helyreállító munkálatokat.

A metabolikus szindrómában érintetteket üdítő módon nem akarja kioktatni, hogy mit rontottak el, mit kellett volna másképp csinálniuk, hanem irányt mutat a jövőre és jelenre nézve is, hogy a D- és C-vitamin pótlással hogyan jöhetnek ki a legjobban a COVID-19 fertőzésből.

Az utolsó részben pedig a rákról és az influenzáról ír. Ezeket az állapotokat korábbi könyveiben is jól összefoglalta méghozzá a Tévutak az orvoslásban és a Napfényvitamin címűben. Nagyvonalakban megemlíti, hogy mit nevezünk ráknak, hogyan függ össze a táplálkozással és a D-vitaminnal, illetve milyen kiegészítőket érdemes szedni a megelőzés vagy gyógyulás érdekében. Az influenzával kapcsolatban kitér arra, hogy valóban fertőző-e? Hatásosak-e a védőoltások, és ha már hatás… van-e mellékhatás?

Konklúzió

Összességében a könyv azoknak nyújt segítséget, akik szeretnék már holnap megtenni az első lépéseket a jobb, egészségesebb élet, ellenállóbb immunrendszer felé. Figyelembe veszi azt, hogy a legtöbben kis lépésekben szeretnek haladni, és többnyire könnyebben fogadják az újdonságokat, mint hogy lemondjanak valamiről. Így először abban ad támpontot, hogyan tudod felturbózni a szervezeted, majd idővel miket érdemes elhagynod,hogy még hatékonyabb légy.

Ha szeretnél jó alapokat kapni az életmódváltás kezdeti szakaszára, hogy ne vásárolj össze feleslegesen több tízezer forintnyi kiegészítőt és vitamint, akkor ez a te könyved, mert rengeteg időt és pénzt spórolsz meg vele.

Hivatkozások a könyvből:

Vissza: Könyv

Következő Könyv tartalom